Antónikné Polónyi Katalin Ukrajna Érdemes Népművésze. 1922-ben Beregszászban született. A Beregszászi Állami Főgimnáziumban, 1941-ben érettségizett. Ezután tisztviselőként a Beregszászi Járási Szociális Osztályon, 1967-től 1974-ig az Ungvári Művészeti Alapnál dolgozott. 

A Nagyberegi Középiskolában, 1979-től, Antonikné Polónyi Katalin kezdeményezésére, a fiatalok tanórák keretében sajátíthatják el a szövés-hímzés minden csínját-bínját. 1958-ban szervezte meg a helyi kolhoz bázisán a Nagyberegen működő szövő- és hímzőcsoportot, összegyűjtötte és rendszerezte a beregi szőttes és hímzés motívumait. Csoportjában az asszonyok nemcsak szőttek, hanem keresztszemes hímzéseket is készítettek. Így alakult ki az, hogy a nagyberegi asszonyok egy sajátos mintasorozatot hoztak létre. Keresztszemes hímzéssel, saját kezűleg szőtt házivászonra hímeztek. Ezek a minták a vásznon még talán meg sem születtek, de az álmodozó asszony vagy leány fejében már megvolt a nevük. Így teremtődtek meg a kistulipánok álló és dőlt változatai, a szegfű sok-sok formája és neve, a makkos, az őszirózsás, a sokféle madaras és a híres farkasnyomos hímzés. Nemcsak virágminták jellemzők a vidék mintagyűjteményére, hanem számos geometrikus forma: a közkedvelt öt színnel kivarrt Rákóczi-minta és a csillagos több változata is.

Gyönyörű beregi szőtteseivel bemutatkozott Bulgária,  Olaszország, Németország és Románia közönsége előtt.

A Kijevi Népgazdasági Kiállításon több ízben értékelték munkáit arany- és ezüstéremmel. 1981-ben a népművészet terén elért munkásságáért megkapta Ukrajna Érdemes Népművésze címet.